Álomelemzés

„Az álom rendszerint különös és idegenszerű képződmény, amelynek sok ’rossz tulajdonsága’ van, mint például a logika hiánya, a kétes erkölcs, a rútság és a nyilvánvaló érthetetlenség. Ezért az ember könnyen semmibe veszi, mint ostoba, értelmetlen és értéktelen valamit.”

(C. G. Jung)


A különböző álomtartalmak (pl. személyek, tárgyak, természeti jelenségek) és az álomban lejátszódó történések üzenetként értelmezhetőek, és személyiségünk egy-egy fontos aspektusát jeleníthetik meg szimbolikus formában. Ezek az álombeli képek és történések felnagyíthatnak és kihangsúlyozhatnak olyan attitűdöket, amelyeket éber tudatállapotban nem veszünk észre – sem önmagunkban, sem pedig a külvilágban. Az álomban való megjelenésük viszont prevenciós és fejlődést szolgáló értékkel bír.

Az álom szimbolikus képei elsősorban nem a hétköznapi problémáinkról és konfliktusainkról szólnak, hanem rámutatnak problémáink mélyebb jelentésére és összefüggéseire is.

Az alvás során a psziché képes egy olyan egészleges és teljes képet alkotni, melyben az álmodó (testi és lelki valójában) és az őt körülvevő (tárgyi és társas) világ is megjelenik. Ez az EGYSÉG sokkal gazdagabb és differenciáltabb, mint a hétköznapi tudatunk világa.

Az álmok felhívhatják figyelmünket valaminek a hiányára, vagy veszélyére, kihangsúlyozhatnak olyan fontos mozzanatot életünkből, amit eddig nem ismertünk fel, vagy nem tulajdonítottunk neki jelentőséget.

Útmutatást adhatnak különböző problémák megoldásában, és rávilágíthatnak életeseményeink összefüggéseire.

Az álomelemzés folyamata

Az álmodó egyéni élményei, asszociációi, emlékei, fantáziái képezik az álom értelmezésének alapját. Ezért amikor az álmokkal dolgozunk, első körben az álomban megjelenő tartalmakkal kapcsolatos asszociációkat gyűjtjük össze. Sok esetben nagyon bevilágító tud lenni az álom vagy az egyes álomelemek alapján készített rajz vagy festmény. Párhuzamokat találhatunk az álomban megjelenő képek, történések és a mesék, mítoszok, irodalmi alkotások között is.

Az álom megértését segítő kérdések:

  • Hogy kapcsolódik az álom jelenlegi élethelyzetemhez?
  • Milyen érzéseket és milyen testi élményeket hív elő az álom? Éreztem-e már valaha hasonlót?
  • Mi jut eszembe az álomban szereplő személyekről, helyekről, történésekről?
  • Hogyan jelenik meg az álomban más emberekhez fűződő viszonyom?
  • Van-e olyasvalami az álomban, ami különösen megragadott?
  • Milyen belső erőforrások fedezhetők fel az álomban?

 

ANTALFAI M. (2009) Az álomról analitikus pszichológiai és metafizikai megközelítésből

ÁRKOVITS A., OSVÁTH P. (szerk.) (2008) Az álom alagútján. DREAM-terápia. Pro Die Kiadó. Bp.

KORONKAI B. (1995): Tanítások tanítója. Animula Könyvkiadó, Budapest, 249-267. old.

Kép: Elizabeth Chapman - Dream

 

„Álmodtam én és az álom, az álom én magam voltam.

Kertben bolygtam, és magam voltam a kert, ahol bolygtam”

(Babits Mihály)

© 2017 Deák Ingrid



Telefon: 06 70 / 225 8143
E-mail: deakingrid@gmail.com