Gyász

Ahol falu van, ott temetőnek is kell lenni – tartja a mondás. Az élethez hozzátartozik a halál, az elmúlás, a veszteségek megélése is. Számos dolog jelenthet veszteséget, mint például a:

  • szeretett személy halála
  • gyermek halála (magzat elvesztése)
  • váratlan, tragikus haláleset a családban
  • válás, párkapcsolat felbomlása, szakítás
  • szülők válásának megélése a gyermek szemszögéből: a családi egység felbomlása; édesapa / édesanya elköltözése
  • egészség elvesztése krónikus betegség következtében
  • munkahely elvesztése
  • nyugdíjba vonulás

A gyász a veszteségre adott természetes reakció, amit jelentősen meghatároz a veszteség jellege, az adott személy életkora, neme, alapszemélyisége, aktuális pszichés állapota, korábbi fontos életeseményei (különös tekintettel a veszteségekre), pszichés zavarokra való hajlama, társas kapcsolatrendszere és spirituális háttere is. Ebből kifolyólag a gyász folyamata mindig egyéni jelleget ölt, mely során jellemző lehet:

  • a magányosság, kiüresedettség, vigasztalhatatlanság érzése
  • a külvilág és a korábbi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
  • a társas kapcsolatok elhanyagolása, vagy fokozott igény mások jelenlétére
  • a különböző testi tünetek (pl. torokszorítás, fulladásérzet, légszomj, gyengeségérzés); étvágytalanság, álmatlanság, emésztési problémák (hasmenés, székrekedés), stb. megjelenése
  • az elvesztett személy jelenlétének érzékelése (ezek a rövid akusztikus vagy vizuális hallucinációk a gyász természetes velejárói, önmagukban nem kórosak)
  • a feltörő érzelmek (pl. düh, harag, szomorúság) megtapasztalása

Amikor ezek az érzések túlságosan intenzívek vagy nagyon elhúzódnak, akkor válhat szükségessé a terápiás támogatás.

Az elakadt gyászfolyamat jelei:

  • a veszteség és a vele együtt járó érzelmek elfojtása (úgy él tovább, mintha semmi nem történt volna)
  • az elfojtott düh (ha a gyászoló nem meri átérezni a felszakadó érzelmeit)
  • a szűnni nem akaró bűntudat (különösen, ha az elhunyttal való kapcsolat konfliktusos volt)

A terápiás térben lehetőség nyílik az érzések megélésére, az elengedésre és a továbblépésre. A veszteség következtében egy megváltozott (családi) élethelyzethez kell alkalmazkodnunk, újból meg kell találnunk belső egyensúlyunkat és helyünket a világban. Gyakran a gyásszal járó fájdalom nyit utat valami újnak, és segíti belső fejlődésünket.

 

JAMES, J. W. - FRIEDMAN, R. (2011) Gyógyulás ​a gyászból. Hogyan dolgozzuk fel szeretteink halálát, a válást és más fájdalmas veszteségeket? Zafír Press

TATELBAUM, J. (1998) Bátorság a gyászhoz. Pont Kiadó, Bp.

KAST, V. (2000) Kötés és oldás. Európa Könyvkiadó, Bp.

SINGER M. (2014) Veszteségek ajándéka. Jaffa Kiadó, Bp.

SINGER M. (2016) Asszonyok álmában síró babák. Történetek a gyászról. HVG Könyvek, Bp.

 

Kép: Elizabeth Chapman - Renew

 

„vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?”

(Babits Mihály: Esti kérdés)

 

© 2017 Deák Ingrid



Telefon: 06 70 / 225 8143
E-mail: deakingrid@gmail.com