Stressz

Életünkhöz szervesen hozzátartozik a stressz. Ahogy azt a jeles stresszkutató, Selye János megfogalmazta: „a stressz az élet sava borsa”.

Stressz alatt egy „megpróbáltatásra” adott komplex reakciót értünk. Egy adott környezeti hatás, vagy történés nem eredményez minden esetben distresszt. Nemcsak kellemetlen, negatív dolgok, hanem a kellemes hatások is jelenthetnek stresszt attól függően, hogy milyen szintű újraalkalmazkodást tesznek szükségessé. Egy amerikai vizsgálat (Holmes és Rahe, 1967) szerint életünk legjelentősebb stresszorai a következők:

  • házastárs halála
  • válás
  • házastársak különköltözése
  • betegség, baleset
  • házasságkötés
  • munkahely elvesztése
  • nyugdíjba vonulás
  • családtag betegsége
  • terhesség
  • anyagi helyzet megváltozása

Mindenfajta stresszhelyzetben közös, hogy úgy érezzük, az adott probléma meghaladja kompetenciánkat, a velünk szemben támasztott követelmények meghaladják teljesítőképességünket, ill. nincs kontrollunk a történések felett. 

A stresszt előidéző tényezők – stresszorok – különbözőek lehetnek, azonban szinte azonos biokémiai folyamatokat indítanak be a testünkben. A létrejövő hormonális és vegetatív változások jól ismeretek: adrenalinszint emelkedés, szívfrekvencia-fokozódás, légzésszám- és vérnyomás emelkedés, stb. Ezek a testi reakciók a kiváltó ingerrel való megbirkózást szolgálják, felkészítenek a problémával való aktív megküzdésre. A szervezeti „riadókészültség” mindaddig fennáll, amíg a stresszor meg nem szűnik. Probléma akkor keletkezik, amikor a szervezet túl hosszú ideig van kitéve a stresszhatásnak.

A krónikusan fennálló stresszhez valamelyes adaptálódik a szervezetünk. Ilyenkor a leggyakoribb reakció a hárítás, tagadás, mivel úgy érezzük, hogy a nyomasztó állapot megváltoztatására nincs reális esélyünk. Igyekszünk elhitetni magunkkal, hogy minden rendben van. Legtöbbször csak akkor vesszük észre, hogy „betelt a pohár”, amikor a testünk jelez. A tartós stressz hatását, a kiégés kezdeti jeleit különböző tünetekben ismerhetjük fel:

A könnyen elsajátítható és hatékonyan alkalmazható módszerek segítségével a stressz negatív hatásai kiküszöbölhetők, ill. mérsékelhetők. A stresszcsökkentő technikák elsősorban nem önmagukban, hanem a terápiás folyamatba ágyazva fejtik ki pozitív hatásukat.

 

SELYE J. (1976) Stressz distressz nélkül. Akadémia Kiadó Bp. 

HOLMES, T. H.; RAHE, R. H. (1967). The Social Readjustment Rating Scale. Journal of Psychosomatic Research, 11(2), 213-218.

Kép: Elizabeth Chapman - Confetti

 

Védőfaktorok a stresszel szemben:

  • reális célok kitűzése
  • optimális időbeosztás
  • asszertív kommunikáció
  • hatékony problémamegoldás és konfliktuskezelés
  • pozitív társas kapcsolatok
  • kiegyensúlyozott étrend
  • fizikai aktivitás
  • relaxáció (pl. autogén tréning)
  • alváshigiéné

© 2017 Deák Ingrid



Telefon: 06 70 / 225 8143
E-mail: deakingrid@gmail.com